Jeremie program
Az Európai Bizottság felismerve a mikro-, kis- és középvállalkozások létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepét és azok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának nehézségeit 2007-től „Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak” (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, JEREMIE) címmel programot indít a kis- és középvállalkozók pénzügyi forráshoz való jobb hozzáférésének megteremtése érdekében.
A JEREMIE-program kifejezetten a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára tervezett pénzügyi konstrukciók segítségével mozdítja elő azok pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférését. Célja az e körbe tartozó vállalatok fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül az egyik legfontosabb, a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való korlátozott hozzáférés orvoslása, mivel a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem rendelkező vállalkozásoknak fejlett üzleti és pénzügyi környezet mellett is finanszírozási problémái lehetnek a fajlagos tranzakciós költségek nagysága, illetve a szükségszerűen fellépő információs aszimmetria következtében. A vállalkozások finanszírozáshoz jutásának segítése a létrejövő fejlesztések eredményeként hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások növekedéséhez, valamint fizikai tőke minőségének javulásához egyaránt.
Új Széchenyi Kockázati Tőke
A kockázati tőkebefektetések (venture capital) a magántőke befektetések (private equity) részét képezik. Fő jellemzőjük tehát, hogy a befektetés nem a nyilvánosan, hanem a „public” piacokon kívül működő vállalkozásokba irányulva, és a saját tőke ági finanszírozás formájában működnek.
A kockázati tőke, mint a venture capital magyar terminológiája nem igazán adja vissza annak valódi jelentését: az ugyanis nem a tőkebefektetés kockázatos mivoltát hivatott jelenteni, hanem arra utal, hogy a kockázati tőkebefektetők az elsősorban még induló, vagy a növekedési pályájuk elején lévő vállalkozásokba történő befektetéseikkel a magas növekedési potenciállal járó magasabb hozam reményében hajlandóak az ezzel járó magasabb kockázatot is vállalni. Egyes szakértői vélemények szerint helyesebb is lenne a venture capital magyar fordításaként a fejlesztő tőkét használni a kockázati tőke helyett. Már csak azért is, mert a kockázati tőkebefektető a puszta finanszírozáson túl a vállalkozás működését, üzleti fejlődését is hivatott támogatni például saját üzleti tapasztalatának, kapcsolati tőkéjének, vállalatirányítási tudásának köszönhetően.
A kockázati tőkebefektetés értéknövekedése tehát elsősorban nem az osztalék típusú bevételeknek, sokkal inkább a vállalat fejlődésének és az ebből bekövetkező értéknövekedésének köszönhető. Az értéknövekedésből származó hasznot a kockázati tőkebefektető a vállalkozásban lévő tulajdonrészének az értékesítéséből realizálja jellemzően.
A hazai kockázati tőke piacon több hazai, illetve nemzetközi kockázati tőkealap képviselteti magát, egyes becslések szerint Magyarországon mintegy 80-100 üzleti angyal dolgozik, akik mintegy 5 milliárd forint értékű befektetéssel bírnak. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a kockázati tőkebefektetések ismertsége és száma is többek között az Európai Unió támogatásával létrejövő kockázati tőkealapoknak és az azokat kezelő kockázati tőkealap-kezelőknek köszönhetően.
Új Széchenyi Kockázati Tőke – Az Új Széchenyi Terv terméke
Az Európai Unió elkötelezett mind a tagállamok közötti, mind a tagállamokon belüli gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése iránt. Ennek érdekében kerültek kialakításra az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Prioritás keretében finanszírozott Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok.
Az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok keretében az Európai Unió és Magyarország a kockázati tőkealap-kezelők közreműködésével kívánja a korai (magvető és induló), illetve növekedési létszakaszban lévő magyarországi székhelyű vagy fióktelepű mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetét javítani előnyös finanszírozási lehetőségeket nyújtva azok számára. A finanszírozáshoz szükséges forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap, illetve hazai magánbefektetők biztosítják több – a finanszírozni kívánt vállalkozások jellemzőit figyelembe véve – magvető és növekedési típusú kockázati tőkealapot kialakítva.
Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram (GINOP-8.1.3/B-17)
A program keretében meghirdetett közbeszerzési pályázaton a FINATECH Capital 2018-ban elnyerte az S3-as nemzeti intelligens szakosodási stratégián belül „Egészséges társadalom és jólét” célterületen létrehozandó kockázati tőkealap létrehozásának és működtetésének lehetőségét. Az újonnan indult FINATECH II. Kockázati Tőkealap jelenleg is aktív, befektetési időszaka 2021 június végéig tart.
